Bár számos élettani változás teszi próbára ennek a korosztálynak a türelmét, mégsem szabad búslakodásba esni, hiszen az élet delét is bátran lehet ünnepelni. Jellemzően csökken a teherbírás, kialakulhatnak olyan, addig hírből sem ismert kellemetlenségek, mint látásromlás, ízületi panaszok, cukorbetegség. Mindez azonban jól karbantartható egészséges életmóddal és gondolkozással. Az öregedéssel igenis fel lehet venni a harcot.

 

Kit nevezünk idősnek?

Bizonyára sokan elégedetten nyugtázzák, hogy az általánosan elfogadott nemzetközi besorolás (WHO) csak a 75 év felettieket tekinti idősnek. E szerint:
50–60 év: áthajlás kora.
60–75 év: idősödés kora.
75–90 év: időskor.
90 év felett: aggkor.
100 év felett: matuzsálemi kor.

Mit együnk? 

Idősebb korban is ugyanazokra a tápanyagokra van szüksége a szervezetnek, mint fiatalabb korban, de a minőségre még jobban figyelni kell. A táplálkozás alapját továbbra is a zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, sovány húsok jelentik. Mindezt érdemes kiegészíteni olajos magvakkal, diófélékkel, halakkal.

Az anyagcsere folyamatosan lassul, ezt észre kell venni. Ha szervi problémák akadályozzák a mozgásban, akkor tudatosan ügyeljen arra, hogy csökkentse a napi bevitt kalória mennyiségét 500-zal, ez heti fél kg fogyáshoz vezet. Barátkozzon meg a szójával. Akár ital, akár puding, akár tofu vagy szójafelvágott formájában. Segít csökkenteni a testsúlyt, és a benne található növényi hormonok a női hormonháztartásra is jó hatással vannak.

Rendszeresen, azonos időpontban költse el a főétkezéseket. Ha meglepi a szervezetét egy terven felüli étkezéssel, a glükóz- és inzulinszintje felszökik, ami az extra kalóriák raktározásához vezethet haszontalan zsírpárnák formájában.

Ahogy megy az idő, a szervezet számára egyre több fehérjére van szükség, az optimális fehérjeellátottság még a szellemi hanyatlást is késlelteti. A fehérjeszükséglet fedezésére a teljes értékű fehérjeforrások – sovány húsok, halak, tejtermékek, tojás – a legalkalmasabbak. Napi rendszerességgel kell ezeket fogyasztani.

Nyugaton a nők nyolcvan százaléka szenvedi meg a klimax időszakát, viszont az ázsiaiak között ez az arány a húsz százalékot sem éri el. Az ázsiaiakra nem csak a fiatalos külső, a kortalanság, a változás kori tünetek elmaradása jellemző, de ott lényegesen kevesebb a hormonfüggő rákos megbetegedés, kisebb mértékű a csontritkulás is.

 

Elsősorban az étrendjükkel hozható összefüggésbe, hogy lassabban öregszenek, mint az európaiak. Gyakran esznek halat, zöldséget, és szinte mindenhez esznek szóját. Ahogy a szója, úgy más gyümölcs- és zöldségfajta is tartalmaz nagy mennyiségben fitoösztrogéneket, olyan vegyületeket, amelyek szerkezete és hatása bizonyos mértékig megegyezik a petesejtekben termelt ösztrogénével, amelynek mennyisége a változás korában csökken. Ezek az anyagok leginkább a szójacsírában, a tofuban és egyéb szójatermékekben fordulnak elő, de a lenmagban, borsóban, tehéntejben, fokhagymában, cseresznyében, burgonyában és a paradicsomban is jelen vannak.

Mozgás
Nagyon fontos, hogy minden életkorban megőrizzük a mindennapokhoz szükséges aktivitásunkat, izmaink, ízületeink rugalmasságát. A gyaloglás legyen része a mindennapoknak, de a jóga, a Pilates, a golf, a kerékpározás, az úszás mind-mind olyan sportok, amelyek bármely életkorban űzhetők.


Bottyán-Lengyel Gabriella