Mekkorák lennének a költségek?

A devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje 13 év, ezek átváltása forintra sok százmilliárdos költséget jelentene - jelentette ki a jegybank elnöke. Egyrészt az árfolyam miatt, hiszen például a svájci frankhitelt felvevők nagy többsége 150-160 forinton szerződött, most pedig 198-200 forint az árfolyam.

Az átváltás másik költségtényezője a kamat, s noha a forintkamatok jelentősen csökkentek, még mindig magasabbak a devizahitelek kamatainál. A kérdés az, hogy az említett veszteséget ki viselje: az állam, a hitelt nyújtó bankok, vagy a hitelfelvevők???

Akik bajba kerültek

 Tavaly év végén 48 ezer ingatlan esetében nem fizettek az adósok 90 napnál hosszabb ideje, és további 43 ezer lakáshitellel fedezett kölcsön esetében 30 napon túli volt a tartozás. Eközben a 68 milliárd forintnyi kifizetetlen közműszámla van már a Díjbeszedő Faktorháznál, mely a budapesti közüzemi szolgáltató társaságok számláit vásárolja meg. Ezek a számok a gondok méretére utalnak, arra, hogy valóban társadalmi méretűre duzzadt ez a probléma.

Március végén már több mint 825 ezer, hitelét nem fizető adós magánszemély adatait tartották nyilván a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR).

Mi lehet a megoldás?

Vélhetően nem leszünk képesek a devizahitel állományt teljes egészében forintosítani, ennek a költségei túl magasak. Ha lesz valamilyen segítség, akkor annak a komoly bajba került lakosság megsegítésére kell koncentrálnia. 

Csak a jelzáloghiteleknél és a megfelelő ingatlan fedezet elvonásával lehetne egy olyan "alapot" létrehozni, amely átvenné a felmondott hiteleket és lehetővé tenné az adósok bérlőként történő bentlakását egy egyedileg megállapított bérleti díj fejében.

A költségek megosztása

A megoldás költségeiből minden érintett félnek ki kell vennie a részét. A bajba jutottak sem várhatják, hogy az állam átvállalja a terheiket, a bankokat sem tekinthetjük egyedüli bűnbaknak, tehát a megoldást a terhek megosztása jelentheti.

A bankok és az állam által létrehozott alap egyenként döntene minden ingatlan esetében egy átvételi árról - itt a bankok viselnének el veszteséget, viszont megszabadulnának a problémás ügyek egy részétől.

Az átvett ingatlanok mögött fennálló hiteleket központilag kellene finanszírozni addig, amig az alapban felhalmozódó és később értékesítésre kerülő ingatlanok eladásával a végső veszteségeket az állam minimalizálná.

Közben az adósok egy megállapított bérleti díj fejében a lakásukban maradhatnának, ez a bevétel is az alapba kerülhetne. Aki ezt a bérleti díjat sem fizeti, az viszont valóban elveszítené a lakását.

Szigorú ellenőrzés és rögzített szabályrendszer mellett ez a megoldás lenne képes a felhalmozott gondok kezelésére.

Várom mindenki észrevételeit, gondolatait itt vagy Banki panaszok klubban.