Kér még valamit inni?

Sajnos a vízen kívül többnyire savas kémhatású minden, amit iszunk. A szénsavas italok pH értéke 2 (emlékeztetőül: 7,5 alatt savas a kémhatás), a narancsléé 2,2, az alkohol tartalmú italoké körülbelül 3,5, a csap vízé pedig 4,5.

A kávé, amely oly népszerű napjainkban szintén erősen savas kémhatású és kifejezetten méreg az amúgy is elsavasodott emberek számára. E mellett pedig a benne lévő koffein vízhajtó hatású, így még a rendesen elfogyasztott vizünket is pótolni kell miatta.

Kávét egyébként azért iszunk, mert alacsony az energiaszintünk és ettől várjuk, hogy felpörögjünk. Az alacsony energiaszintet azonban a savasodás és az ásványi anyagok hiánya okozza. Amit ugye a kávé csak fokoz. Azaz az ideiglenes felpörgésért, energia szintünk hosszú távú csökkenésével fizetünk.

Amikor azonban majd befejezzük ezt a kúrát és feltöltöttük szervezetünket a megfelelő ásványi anyagokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel, észre fogjuk venni, hogy minden energiaital nélkül is életerősek, vidámak és élettel teliek leszünk. Ez persze most elég misztikusan hangzik azoknak, akik a napjukat csak 3 duplakávéval tudják elképzelni, de erre nyugodtan vállalom a garanciát. Jómagamról tudom, hogy amikor hosszabb kihagyás után újratöltöm az elhasználódott készleteimet, 3-4 napon belül már érezhető erősen a hatása. Ha nem is leszek hiperaktív tőle, nincs szükségem semmilyen élénkítő szerre, hogy egész nap éber, kipihent és koncentrált maradjak.

Ha már élénkítő, akkor helyette hadd ajánljam a zöldteát. Abból is az alacsony tein (koffeinhez hasonló kémiai vegyület) tartalmúakat. Ez is egy olyan ital, amit fel kellene vennünk az alapvető napi itallapunkra. Persze a teát is cukor nélkül igyuk. A cukorról még ejtek később szót, itt most a lényeg, hogy ha mégis édesíteni szeretnénk italainkat, használjunk inkább mézet, az édesítőszereket pedig felejtsük el egy életre.

Sokan panaszkodnak arra, hogy nem képesek meginni ennyi vizet. Sokan említik, hogy nem szeretik az ízét („olyan unalmas íze van”), de egy tipikus reakció az is, hogy eleve ekkora mennyiségű folyadékot képtelenek meginni.

Az előbbire azt tudom javasolni, hogy ízesítsük vizünket egy kis citromlével. Kellemes savanykás ízt ad neki, segít az emésztésben is. A citrom mellesleg az a gyümölcs, ami savas kémhatása ellenére a szervezetet lúgosítja (ezt a szakirodalomban bázisfordításnak nevezik). A legjobb, ha mindig tartunk a kezünk ügyében egy kis citromos vizet (figyelem, cukrot még mindig ne tegyünk bele, legjobb, ha el is felejtjük a finomított fehér cukrot) és naponta többször igyunk kb. 3dl-t egy alkalomra (azaz kb. egy pohárral).

Azok, akik úgy érzik, hogy nem képesek ennyi vizet meginni egy nap, azoknak azt javaslom, hogy fokozatosan szoktassák hozzá szervezetüket a víziváshoz, amíg el nem érik a megszokott napi mennyiséget. Nem kell erőltetni, de figyeljen oda rá, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot igyon.

Az ivás időzítésénél, az étkezésnél elmondottak szintén betartandók (csak felsorolva):

    * étkezés előtt fél órával már ne igyunk,

    * étkezés közben ne igyunk,

    * étkezés után kb. 1 óráig ne igyunk.

Teendők:

Igyunk legalább napi 2,5 – 3 liter forrás-, vagy 500 mg/l ásványi anyag tartalomnál kisebb oxigénnel dúsított ásvány-, vagy szűrt vizet.

Ne igyunk szűretlen csapvizet.

Lehetőleg kerüljük a kávét, cukros löttyöket, szénsavas italokat.

Ha korábban azt mondtam, hogy a levegő a legfontosabb élelmiszerünk, most azt kell mondanom, hogy a víz a legfontosabb gyógyszerünk. Mindkettő bőségesen és könnyedén hozzáférhető, hát éljünk vele. Ugye milyen bölcs természetanyánk? De persze az emberi leleményesség kitalált még más módszereket is.